július 1-jével egy több évtizedes korszak zárult le a magyar építészet és településtervezés világában. A jól ismert és sokat hivatkozott Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) helyét egy új, rugalmasabbnak és modernebbnek szánt szabályozási keret, a Települési Tájékoztatási Kódex, vagy röviden TÉKA vette át. De mit is jelent ez a változás a gyakorlatban az építtetők, a tervezők és a kivitelezők számára? Ebben a bejegyzésben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy mindenki magabiztosan navigálhasson az új szabályok tengerében.

(A változás mögötti szándék: Miért volt szükség a váltásra?)

A jogalkotói szándék az új rendszerrel egyértelműen a szabályozás egyszerűsítése és a helyi sajátosságok érvényesülésének elősegítése volt. Míg az OTÉK egy országosan érvényes, mindenre kiterjedő, merev szabályrendszert alkotott, addig a TÉKA egyfajta “szabályozási minimumot” határoz meg, nagyobb szabadságot és felelősséget adva a helyi önkormányzatoknak saját településképük alakításában. A cél egy élhetőbb, a helyi igényekre jobban reflektáló, mégis egységes alapelveken nyugvó épített környezet létrehozása.

(A legfontosabb változások pontokba szedve)

1. Nagyobb helyi autonómia: A legjelentősebb változás, hogy a TÉKA csak az alapvető kereteket és elveket rögzíti (pl. biztonság, egészségvédelem, környezetvédelem). A részletesebb előírásokat – mint például a beépítési sűrűség, az építménymagasság, vagy a zöldfelületi mutatók konkrét értékei – a helyi építési szabályzatok (HÉSZ) fogják meghatározni. Ezért a tervezés első lépéseként még fontosabbá válik a helyi előírások alapos tanulmányozása.
2. A “józan ész” elvének előtérbe kerülése: Az új szabályozás szakít a túlzottan bürokratikus, minden apró részletre kiterjedő előírásokkal. Nagyobb hangsúlyt kap a szakmai felelősség és a kontextusba illeszkedő, minőségi építészeti megoldások előnyben részesítése. A tervek elbírálása során várhatóan nagyobb szerepet kap majd az építészeti minőség és a településképbe való illeszkedés szubjektívebb, de szakmailag alátámasztott értékelése.
3. Egyszerűsödő eljárások: Bár a helyi szabályok megismerése több időt vehet igénybe, maga az engedélyezési folyamat bizonyos épülettípusok esetében egyszerűsödhet. A TÉKA célja, hogy csökkentse az adminisztratív terheket, és ahol lehetséges, gyorsítsa az építési projektek elindítását, különösen a kisebb, lakossági léptékű beruházások esetében.
4. Digitális átállás és transzparencia: Az új kódex szorosan kapcsolódik a folyamatban lévő digitális átálláshoz az építésügyben. A helyi szabályzatok és egyéb információk könnyebben elérhetővé válnak az online térben, ami növeli a transzparenciát és segíti az építtetőket a tájékozódásban.

(Mire figyeljünk a gyakorlatban?)

Az átállás időszaka minden bizonnyal tartogat majd kihívásokat. A legfontosabb tanácsunk, hogy a tervezési folyamat legelején vegyék fel a kapcsolatot a helyi főépítésszel vagy az illetékes építési hatósággal. Az ő iránymutatásuk kulcsfontosságú lesz a sikeres projektmegvalósításhoz. Építészként pedig még nagyobb felelősségünk van abban, hogy ne csak a jogszabályi minimumoknak, hanem a magas szintű szakmai és esztétikai elvárásoknak is megfeleljünk, hiszen az új rendszer éppen ezt a fajta proaktív, értékközpontú hozzáállást kívánja ösztönözni.

(Záró gondolatok)

Az OTÉK-ot felváltó TÉKA bevezetése egy merész és előremutató lépés a magyar építési szabályozás történetében. Bár minden új rendszer bevezetésekor adódhatnak kezdeti nehézségek, hosszú távon egy rugalmasabb, a helyi értékeket jobban tiszteletben tartó és az építészeti minőséget előtérbe helyező korszakot hozhat el. Az Erdélyi+Partner Kft.-nél készen állunk arra, hogy segítsük ügyfeleinket eligazodni az új szabályozási környezetben, és közösen hozzuk létre azokat az innovatív és időtálló építészeti alkotásokat, amelyekre mindannyian büszkék lehetünk.